Most olvastam cseles tesóm irományait. Persze! Féltem a bölcsitől! Ez még idáig igaz is, csakhogy ő mondta, hogy van egy ovónéni, aki dobálja a gyerekeket, meg kiabál, meg gonosz meg ilyenek... aztán amikor beteg lettem, akkor mondta csak, hogy aranyosak. De tényleg azok. Jót játszottam, csak egy kislánytól félek nagyon, aki velem egyidős és magasságban ugyanakkora, szélességben meg kétakkora! Pedig én sem vagyok kicsi. Kilencedik hónapomat töltöm nem sokára, és kétéves rucikat hordok. A pocakomat pedig nagyon szeretem, illetve nem a pocakomat, hanem azt, ha tele van és gömbölyű.
A játékok közül a labda most a kedvencem, négykézláb úgy skerálok, hogy utol sem értek, és mindenhova fel tudok állni. A kötöttséget nem szeretem, sokat hallatom a hangomat, de soha nem sírok. Veszekedni viszont nagyon tudok, ha valami nem úgy van ahogy én szeretném.
Amióta visszajöttünk nagyon sok változás volt. Új szobánk van, de a kiságyat továbbra sem csípem, viszont anyáék mellett nagyon jót tudok aludni. Enni is tudok jó nagyokat. Ma is egy nagy provance-i husit ettem, meg pudingot desszert gyanánt. Egy valami viszont nagyon rossz. Nincs itt Oma. Néha azon a fekete gombos izén hallom a hangját, akkor vigyorgok, meg kiabálok,
hogy felvegyen, de nem jön. Csak a hangja. Nem értem én ezt. Pedig a Nagyi olyan finom nagy kifliket is hozott nekem. Most se Nagyi, se kifli.
A napi rutin megmaradt a régiben. Este 7-kor már alvás van, ás reggel 6-kor kelek. Reggeli után elvisszük Eriket suliba, apát a vonathoz, aztán bevásárlás, főzés, alvás, hami, játék, hami, majd ismét megyünk Erikért a suliba és haza játszani. Este fürdünk, hami jön és lefekvés előtt még játszom apával egyet.
A játékok közül a labda most a kedvencem, négykézláb úgy skerálok, hogy utol sem értek, és mindenhova fel tudok állni. A kötöttséget nem szeretem, sokat hallatom a hangomat, de soha nem sírok. Veszekedni viszont nagyon tudok, ha valami nem úgy van ahogy én szeretném.
Amióta visszajöttünk nagyon sok változás volt. Új szobánk van, de a kiságyat továbbra sem csípem, viszont anyáék mellett nagyon jót tudok aludni. Enni is tudok jó nagyokat. Ma is egy nagy provance-i husit ettem, meg pudingot desszert gyanánt. Egy valami viszont nagyon rossz. Nincs itt Oma. Néha azon a fekete gombos izén hallom a hangját, akkor vigyorgok, meg kiabálok,
hogy felvegyen, de nem jön. Csak a hangja. Nem értem én ezt. Pedig a Nagyi olyan finom nagy kifliket is hozott nekem. Most se Nagyi, se kifli.
A napi rutin megmaradt a régiben. Este 7-kor már alvás van, ás reggel 6-kor kelek. Reggeli után elvisszük Eriket suliba, apát a vonathoz, aztán bevásárlás, főzés, alvás, hami, játék, hami, majd ismét megyünk Erikért a suliba és haza játszani. Este fürdünk, hami jön és lefekvés előtt még játszom apával egyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése